SZÜLETÉSNAP
Egy parti, ahol minden megváltozik!
Megjelent: 2020. május
A család nem habostorta! Tudja ezt minden szülő, gyermek, testvér, nagynéni, nagybácsi, minden távoli, és nem-lehet-elég-távol rokon. Néha épp azok, akik a legközelebb állnak hozzánk, állítanak bennünket a legnagyobb kihívások elé. Egy kis jószándék és jó sok szeretet azonban csodákra képes..
KACSKARINGÓ
Vigyázz, kész: kapunyitási pánik!
Megjelent: 2020. szeptember
“Ezek a mai fiatalok!” – Igen, épp ezek! De milyenek is ők? Milyen az a világ, amibe 1980 után születtünk, és milyenné válik, miközben fiatalok tömegei próbálják megállni a helyüket a munka-magánélet – testi és lelki egészség – társadalmi megbecsültség folyon változó és mindig mozgásban lévő sokszögében? Tényleg lusták, válogatósak, nem képesek felelősséget vállalni – vagy valami egészen másról van szó?
MEGBÍZOM BENNED
Nem sejted, mi vár rád!
Megjelent: 2020. december
2020 április, Budapest.
Épp karanténban ülök, amikor bevillan egy történet egy lányról, aki olyannyira különc, hogy azt hiszi, őt már semmi sem lepheti meg. A haja kék, mindenhova biciklivel jár, amivel néha elesik, és ráadásul a vendéglátásban dolgozik – így aztán titokban biztosnak érzi: ő aztán minden helyzetre fel van készülve. Mígnem…
Valljuk be. nem így éreztük-e magunkat egy kicsit mind, amikor beütött ez a furcsa 2020-as év? Bennem nagyon is átértékelődött, mi az, ami biztos, és mi az, ami, bár lehetetlennek tűnt, mégis megtörténik.
Úgyhogy, fessük be a hajunkat, pattanjunk föl arra a biciklire, az sem baj, ha elesünk néha! Némi humor, és egy-két útitárs, akiben bízhatunk: ennyi elég is lesz az útra.
a szerző bemutatkozása
Világéletemben az embereket figyeltem.
Miért csinálja ezt?
Miért tesz mást, mint amit mond?
Miért mond mást, mint amit érez?
Rettenetesen izgattak ezek a kérdések. A könyvekben kerestem – és gyakran, találtam – válaszokat.
Kamaszkoromban már az is fontos lett, hozzám hogyan viszonyulnak mások.
Miért bánt, ha nem tettem semmi rosszat? Miért szeret, ha egyszer olyan kibírhatatlan vagyok?
Minél többet tudtam meg másokról, annál több kérdésem volt. Néha leírtam ezeket, hátha megértem a világ nagy dolgait.
Miért épp az írás?
A könyvek a barátaink, amelyek támogatást, útmutatást nyújtanak számunkra, biztatnak, tanítanak bennünket. Saját bőrömön tapasztaltam, mekkora menedéket tud nyújtani egy-egy történet az élet megpróbáltatásaiban. Nem egyszer leltem jótanácsra papír-barátaimnál, vagy adott erőt az, hogy azok a gondolatok, amelyeket én gondolok, nem is olyan rendkívüliek, más is látta már így – azok az értékek, amelyek nekem fontosak, másnak is azok – azt, amit én érzek, más is ismerte már korábban. Ezt az érzést szeretném továbbadni.
Azt is észrevettem, hogy sokan fordulnak hozzám tanácsért, iránymutatásért.
Kisebb gyerekek, akiket piszkálnak a suliban.
Barátnőim, szerelmi bánat feletti vígaszért (gyakran).
Kollégáim (még gyakrabban).
Nem csoda, hogy először tanár lettem, aztán meg középvezető.
Aztán egyszer csak felnőttem, és sok mindenre rájöttem. Például, arra, hogy a biztonság illúzió. Aztán meg arra, hogy ha mindig erősnek mutatom magam, az valójában gyengeség. És végül arra, hogy legfontosabb kérdés mindig is az volt, hogy ki vagyok én akkor, ha nem mások szemüvegén keresztül nézek magamra.
Ekkor kezdtem el (újra) írni.
És hogy miért írok? Azért, hogy ezt adhassam nektek (kattints lejjebb az Olvasói vélemények gombra)
Tőletek én is sokat kapok. Köszönöm, hogy velem tartotok!
Miért épp az írás?
A könyvek a barátaink, amelyek támogatást, útmutatást nyújtanak számunkra, biztatnak, tanítanak bennünket. Saját bőrömön tapasztaltam, mekkora menedéket tud nyújtani egy-egy történet az élet megpróbáltatásaiban. Nem egyszer leltem jótanácsra papír-barátaimnál, vagy adott erőt az, hogy azok a gondolatok, amelyeket én gondolok, nem is olyan rendkívüliek, más is látta már így – azok az értékek, amelyek nekem fontosak, másnak is azok – azt, amit én érzek, más is ismerte már korábban. Ezt az érzést szeretném továbbadni.
